Népművészet Mesterei egyesített jegyzék (1953–2017)
 
tanchaz.hu
halmos_bela

Halmos Béla
1946 – 2013
Nyugodjék békében!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, a táncházmozgalom egyik elindítója, a Táncház Archívum alapítója, a Táncház Egyesület elődjének, a Táncházi Kamarának alapító elnöke.

Halmos Bélát augusztus 9-én 14 óra 15 perckor kísérjük utolsó útjára a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójából.


Előző este 7 órától a Hagyományok Háza aulájában virrasztást tartanak Halmos Béla emlékére. A virrasztáson való zenélésre hívjuk és várjuk zenészkollégáit, tanítványait, közeli és távoli tisztelőit.


mti_hirfelhasznaloMéltatások – Budapest, 2013. július 19., péntek (MTI)

– Nagyon sokat köszönhet a tudomány Halmos Bélának táncházzal kapcsolatos és népzenei kutatásaiért – mondta a csütörtökön elhunyt népzenekutatóról, előadóművészről Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Halmos Béla 67 éves korában, váratlanul hunyt el. A Hagyományok Háza MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Széchenyi-díjas kutatót, népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Kelemen László felidézte: szerény, még név nélküli erdélyi zenész volt, amikor Halmos Bélát megismerte. A neves muzsikus és kutató vele éppolyan egyenrangú társként ült le muzsikálni, mint az adatközlőkkel. „Engem a táncházmozgalom létrehozásában Novák Ferenc, Sebő Ferenc és Halmos mellett nagy szerepet játszó Martin György temetésére 1983-ban még nem engedtek ki Erdélyből. Áttelepülésemkor Halmos beültetett a Trabantjába és elvitt Martin sírjához. A közvetlensége tette őt egy idő után határon belül és kívül sokak »Béla bácsijává«” – fogalmazott Kelemen László. Hozzátette: amikor megbízta a Hagyományok Háza Baráti Körének vezetésével, ugyanolyan elkötelezettséggel és odaadással látott munkához, mint ami minden tevékenységét áthatotta.

*****

Sebő Ferenc
Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, a táncházmozgalom egyik úttörője erdélyi turnéja közben értesült Halmos Béla haláláról.

„Számtalanszor megfordultunk itt együtt gyűjtőként és előadóként egyaránt, olyan ez most, mintha az életem egyik részét veszítettem volna el. Vigaszt jelent, hogy mindegyikünknek lett saját zenekara, azoknak is társai. Fiatalokkal vettük magunkat körül, a Bem rakparti klubunkban így már a negyedik nemzedék folytatja azt, amit elkezdtünk és amiről elmondható: mára felépült” – fogalmazott Sebő Ferenc.

*****

Halmos Béla Sebő Ferenccel együtt nemcsak az UNESCO szellemi örökség listájára 2011-ben felkerült táncházmozgalom zenei elindítója, hanem később is az egyik legfontosabb oszlopa volt – emlékezett a csütörtökön elhunyt népzenekutatóra, előadóművészre Jávorszky Béla Szilárd, A magyar folk története című nemrég megjelent könyv szerzője.

„Béla csupaszív ember volt. A szó nemes értelmében vett mozgalmár, mindig azt nézte, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt” – fogalmazott Jávorszky Béla Szilárd.

*****

Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes az MTI-nek felidézte, hogy 12 éves kora óta ismerte Halmos Bélát.

„Rajongva néztem a Röpülj páva című tévéműsorban, és kiderült, hogy abba a házba udvarolt és nősült, ahol mi laktunk. Szinte naponta találkoztam vele, tőle kaptam az első eredeti népzenei felvételeket, például Lajtha László széki gyűjtéseit” – mondta Sebestyén Márta. A népdalénekes arról is beszélt, hogy Halmos Béla fogadott lányaként tekintett rá. „Kamaszkoromban mindenhová mentem, ahol ő és Sebő muzsikált. Később kollégák lettünk, mindig, az elmúlt napokig gondja volt rám. Azt hiszem, ez a zenélésből is következett, ő tényleg kíváncsi volt az emberekre. Erkölcsi példaképemnek tekintem” – hangsúlyozta Sebestyén Márta.

*****

Berán István, a folkMAGazin szerkesztője több évtizede közeli és kollegiális barátságban állt Halmos Bélával.

„Közszeretetnek örvendett, nehéz múlt időben beszélni róla. Érdekes, hogy nemrég felidézte: Sebő Ferenccel még a mozgalom létrejötte előtt jártak Japánban, most az év első felében visszatért a Téka Együttes két tagjával a szigetországba. »Összeért a pályám«, mondta, mi pedig ellenkeztünk: rengeteg tennivalód van még!” – fogalmazott Berán István. A Táncház Egyesület ügyvezető képviselője hozzátette: Halmos Béla nagyszerű közösségi ember volt, előadóként kiemelkedő, kutatóként méltán lett Széchenyi-díjas, Szomjas Györggyel közös munkáiban a filmes szakmába is belekóstolt. Az egyesület jogelődje, a Táncházi Kamara elnöke volt, de később is mindig lehetett rá számítani, ha az egyesületi tagság érdekeit kellett képviselni.

*****

– Egyszerre volt mentorunk, tanítónk és alázatos zenekari tag, büszke vagyok rá, hogy ismerhettem – emlékezett Halmos Bélára a PG Csoport alapító frontembere, Jantyik Zsolt.

A zenész az MTI-nek felidézte, hogy 2007-ben találkoztak először Halmos Bélával egy népzenei kiadvány felvételén. „Nagyon megtetszett neki a zene, amit csináltunk, azt mondta rá, hogy autentikus, olyan mint a népzene” – fogalmazott Jantyik Zsolt, hozzátéve, hogy ez is mutatja, mennyire nyitott ember volt Halmos Béla a zene terén is. Megjegyezte: először csak néhány koncerten játszottak együtt, majd 2008-tól állandó tagja lett a PG Csoportnak. „Egyszerre volt mentorunk, tanítónk, alázatos zenekari tag, mindig figyelt a másikra. Jobb ember vált belőlem azáltal, hogy vele dolgozhattam, kihozta mindenkiből a legjobbat. Ha kellett, erőszakos, határozott volt, máskor tréfával hajtott minket” – emlékezett Jantyik Zsolt, hozzátéve, neki köszönhetik azt is, hogy akusztikus hangszereken is elkezdtek játszani. „Mindig kérdezte, hogy mi lesz, ha elmegy az áram? Őt amúgy is bosszantotta a hangosítás, így nekiálltunk akusztikus hangszerekre áttenni dalokat. Azóta zenélünk templomokban, táborokban” – fogalmazott. „Az egyetemes magyar kultúra vesztett el egy fontos embert. Mindig közösségben gondolkodott, talán a legtöbbet tette a magyar táncházmozgalomért” – emlékezett a frontember, aki kitért arra is, hogy Halmos Béla kitartóan dolgozott a magyar táncházi archívum létrehozásán, ám munkája halálával félbemaradt. „Ez hatalmas érték, amit valakinek tovább kell vinni” – tette hozzá. Felidézte, hogy januárban Halmos Béla Japánban zenélt, a több mint húsz fellépésről több felvételt átadott neki. „Japánok énekelnek rajtuk enyhén palócos tájszólásban magyar népdalokat, a lányok pedig olyan legényest táncolnak, amit sok magyar fiú is megirigyelhetne” – emlékezett, hozzátéve, hogy ez is bizonyíték arra, hogy Halmos Béla hitt a magyar zene erejében, és munkájának meg is lett a gyümölcse.