Táncháztalálkozó • 2018. április 13–15. Szavazzon a Prima-díjas folkMAGazinra! +36.70/707-7000 – sms: 27
tanchaz.hu
molnar_istvan_zsurafszky

Fókuszban Molnár István és Zsuráfszky Zoltán
Hagyományok Háza, 2015. május 16.



Molnár István (1908, Kolozsvár – 1987, Bu­dapest) kiváló művész, posztumusz Kossuth-díjas magyar koreográfus, táncművész, néptánckutató, a korszerű táncfolkloriszti­kai kutatás alapjait vetette meg, Bartók és Kodály példáját követve alakította ki koncep­cióját. 1936-ban még tornászként vett részt a berlini olimpián, majd expresszionista táncos­ként ért haza Párizsból, a néptánccal hazatérését követően, 1939-től kezdve foglalkozott. Több amatőr együttest alapított és vezetett (Csokonai Együttes, Ruggyantaárugyár Együttese), majd a SZOT Művészegyüttes mű­vészeti vezetése és a Honvéd Művészegyüt­tes után a Budapest Táncegyüttes vezetője (1956–71) lett. Kötelességének tartotta az eredeti néptánc bemutatását, megőrizve improvizatív jellegét, miközben a hagyomány formavilágát summázó, ebből sarjadó szuve­rén táncnyelv megteremtését tűzte ki célul.

Zsuráfszky Zoltán kiváló művész, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus 1956-ban született Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc ta­gozatának elvégzését követően a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Művészeti vezetője volt a JATE Bálint Sándor Táncegyüttesnek és a gyöngyösi
Vidróczki Együttesnek is, majd a legendás Kodály Kamara Táncegyüttesnek. 1991-től a Budapest Táncegyüttes művésze­ti vezetője és iés igazgatója, amely 2007-ben beolvadt a Honvéd Táncszínházba. Zsuráfszky 2007-től a Honvéd Táncszínház (ma Magyar Nemzeti Táncegyüttes) és 2012-től a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

Közreműködő együttesek: Magyar Nemze­ti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház), Erkel Ferenc Néptáncegyüttes

Műsor:
I. rész
Galambos Tibor és az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes közreműködésével válogatás Molnár István koreográfiáiból
Molnár István, a magyar táncművészet klasszikusa a folklór­hagyományok gyűjtőjeként és rendszerezőjeként, művész-tanárként, a magyar színpadi szimfonikus és dramatikus néptánc­művészet megteremtőjeként egyaránt maradandót alkotott. Koreográfiáiból történt válogatással tiszteleg emlékének a magyar táncművészet színe-java, köztük volt tanítványai és a tanítványok tanítványai: nagyrészt filmfelvételekről.

II. rész
Üzenet a Székelyföldről – (Napszédítő című előadás fináléja)
Nádszál – Kányádi Sándor azonos című versének ihletésére (Sírnak a harangok c. előadásból), táncolja: Sánta Gergő
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (hangfelvételről előadja: Bessenyei Ferenc)
Fordulj kedves lovam (1986) (zene: Éri Péter, Muzsikás együttes, Még egy mondat… c. előadásból)
Ősz az idő… (1993) (zene: ifj. Csoóri Sándor, a hangfelvételen a Muzsikás együttes)
Hidegen fújnak a szelek (1986) (zene: ifj. Csoóri Sándor, ének Sebestyén Márta)
Szerelmi kettős – (Csárdás!- A Kelet tangója), táncolják: Gömöri Éva és Zámbó István
Maros- menti csingerálás – (Csárdás!- A Kelet tangója)
Mezőségi táncház– (Csárdás!- A Kelet tangója, finálé)
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője
Közreműködik: Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara és zenekara

Bővebb információ: