Népművészet Mesterei egyesített jegyzék (1953–2017)
 
tanchaz.hu
Bethlen Téri Színház, 2018. április 4.
Táncszakértő: Sándor Ildikó
A Hagyományok Háza és a Bethlen Téri Színház új koncepcióval folytatja a 2014-ben életre hívott előadás-sorozatot, amely ezúttal a színpadi néptáncművészet egy-egy mai kiemelkedő koreográfiáját és alkotóját állítja fókuszpontba.

A művek bemutatása után egy felkért szakértő beszélget az alkotóval, elemzi a műveket, utalva az előzményekre, tánctörténeti párhuzamokra, ihlető forrásokra, természetesen a közönséget is bevonva. A sorozat által reményeink szerint alkalom nyílik megismerni a színpad törvényeit, a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat.

Műsor:

„Egy mennyasszonyé…”

Rendező-koreográfus: Kácsor István
Zene: Jeszenszky István
Előadó:
SzabadTáncMívesek társulat: Barati-Brencsák Barbara, Csuzi Noémi, Fülöp Éva, Kácsor-Ignácz Gabriella, Lauber Laura, Szűcs Nóra, Barati Péter, Brencsák Miklós

kacsor halott menyasszony.jpeg copy

A téma:

„Korábbi olvasgatásaim során lettem figyelmes a »halott lakodalmának« szokására. Ha valaki fiatalon halt meg, akkor a halotti tor egyúttal halotti nász volt, ilyenkor eljátszották az elhunyt lakodalmát. A fiatal halottnak (ha nem volt szeretője) vőlegényt, ill. menyasszonyt választottak, koszorúspárokat állítottak, helyenként a halottat is megszemélyesítette valaki.
… a századfordulón még többfelé előfordult, hogy a halottat kísérő fiatalság a sírnál, ill. a temetőkapuban és a halotti toron táncolt, ami a halott lakodalmának szerves része lehetett korábban. Tették ezt azért, mert: A lélek láthatatlanságának (és nyugalmának) a feltétele az is, hogy a megboldogult földi életében a közösségi normáknak megfelelő életet tudhasson maga mögött. A zsidókeresztény egyházak persze ezt a szokást is tiltották, üldözték: az 1279. évi budai zsinat egyik végzése parancsba adta a papságnak: »ne tűrjék meg, hogy a nép a temetőkertben vagy magában a templomban táncra kerekedjék.«
A halotti tor - ma is meglévő szokásában - az étkek megegyeztek a lakodalmi menüsorral. Azt gondoltam, hogy egy különleges, egyedi jelenségről van szó, későbbi kutakodásaim során döbbenten tapasztaltam, hogy a szokás nagyjából az egész magyar nyelvterületen egyformán ismert volt, legtovább és legépebben a K-i, és ÉK-i területeken maradt fenn.
A következő felismerés az volt, hogy nem csak a fiatalon elhunytak esetében - hanem a magyar hiedelemvilágban, általánosságban is – mennyire szoros összefüggésben vannak az emberi élet nagy fordulópontjai: a születés, a házasság és a halál." – Kácsor István

Bővebb információ: