XLIII. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2024. április 5–7.
tanchaz.hu
 
Fonó Budai Zeneház, 2023. március 25.
„Gyökereink” – hagyományőrzők a kamasztáncházban
Hagyományaink feltárásában, megismertetésében nagy szerepe volt azoknak a kutatóknak – Vikár Béla, Kallós Zoltán, Martin György (csak a mérföldköveket említve) , – akiknek munkássága hozzájárult ahhoz, hogy ma ezt a hagyományt pl. itt a táncházban megtanuljuk és ugyan úgy szórakozzunk vele, mint hajdanán a régiek.
A kutatók és a hagyomány mai továbbadói (pedagógusok, táncoktatók, koreográfusok) mellett óriási a szerepe van azoknak a közösségeknek, akik saját településük hagyományait, néptánc és népzenei anyagát évtizedek óta őrzik és továbbadják. Szék, Kalotaszeg és Mezőség táncai és zenéje újabb és újabb korosztályokat hódít meg és a Fonó a példa arra, hogy a várost sőt a világot is képes meghódítani.
Vannak azonban olyan hagyományt megtartó települések az egész Kárpát medencében, országunk határain belül is, akiknek kultúráját érdemes megismerni. Nemcsak azért, mert szép, hanem azért is mert a népi műveltség része nemzeti kultúránknak.
A XIX. századig a folklór természetes része volt a közösségek életének. A „változó világ” a társadalmi és gazdasági változások, az életmódváltás, az új divatok és szórakozási formák egyre inkább háttérbe szorították. Ezzel szinte egyidőben jelent meg a múlt értékeinek elvesztése miatti aggodalom és alakultak egész Európában hagyományőrző társaságok. A modern művészet is felfedezte a népművészetet elég, ha csak Bartók, Kodály életművére gondolunk.
A magyar népművészetet 1896-ban a millenniumii kiállításon a Városligetben mutatták be az országnak-világnak a magyar falu népművészetét, de hamarosan országos bemutatók szerveződtek a táncok, zenék előadására.
l931. Budapest, városi színház volt a helyszíne a Bokréta mozgalom első előadásainak. Tekinthetjük ezt a néptáncmozgalom születésnapjának!
Szany – nyugat-magyarországi település – állattenyésztéséről, vásárairól ismert gazdag település. Kitűnő papjai és tanítói révén –már az 1900-as évek elején is élénk kulturális élet jellemezte. A Szanyi Bokréta 1931-ben már ott vonult Budapesten, sőt 1935-ben Európa első néptáncfesztiválján Londonban is szerepeltek. 1943-ban az észak erdélyi területek visszacsatolása alkalmából rendezett ünnepségeken erdélyi turnén vettek részt. És a Szanyi Bokréta azóta is működik! Fogadjátok őket szeretettel! Zenekaruk, a Greznár zenekar családi zenekarként a negyedik nemzedéknek adják át a hagyományt!

sarju szanyi

Házigazda: Sarjú Banda
Tánctanárok: Bacsó Lilla és Darabos Péter, a Magyar Állami Népi Együttes táncosai

Az esemény facebook oldala: