Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása.
Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow.
Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow.
Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett.
A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek.
Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját.
Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?
Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé.
Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé.
Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé.
A kiállítás kurátora: Dr. Czingel Szilvia
Társkurátorok: Üveges Krisztina, Nánássy Emőke
