XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
tanchaz.hu
 
erdelyi_tibor

Erdélyi Tibor fafaragó és Kabai Erzsébet kerámikus kiállítása
Barátság Kulturális Központ – Százhalombatta
Kiállításmegnyitó: 2015. augusztus 15.



ERDÉLYI TIBOR FAFARAGÓ ÉS KABAI ERZSÉBET KERÁMIKUS KIÁLLÍTÁSA
Kiállításmegnyitó: 2015. augusztus 15. 18.00
A kiállítást megnyitja: Hoppál Mihály, néprajzkutató

A kiállítás megtekinthető 2015. augusztus 15-30. között a Barátság Kulturális Központ Galériájában (Százhalombatta, Szent István tér 5.)


Erdélyi Tibor Csengerben született, Uszkán, a határ menti kis faluban nevelkedett. 1948-ban Budapestre került, itt az Iparművészeti Múzeumban dolgozott, majd megszerezte az asztalos-restaurátor képesítést. Mint citerás került a MHT Központi Együttesbe majd az Állami Népi Együttesben táncolt 1951-től, innen ment nyugdíjba 1978-ban. SZOT és Erkel díjas táncos, koreográfus. Gyermekkorától farag, felnőttként „egyéni úton járt, de művészete mégis a hagyományban gyökeredzett”. (Bánszky Pál in Erdélyi: 1996:5) Családi háza környezetében helyezi el szobrait, a lakásbelsőt is rönkbútorai és járom garnitúrája ékesíti. Szobraiban ihletet kap a tánctól is. Szobraival „nem a népművészet szemlélete által diktált stilizált feldolgozáshoz, hanem a modern képzőművészet expresszívebb világához kapcsolódik.” (u. o.) Faragásai a születés és a halál gondolata köré rendeződnek. Legismertebb szobrai: A széki lakodalmas, A halálba táncoltatott lány. Fő műve a II. világháborús emlékmű, Uszkán. Szobrai számtalan egyéni és csoportos kiállításon láthatók. Az Országos Népművészeti Kiállításon Gránátalma díjat és Arany Plakettet, a Kapoli pályázaton I, II, és II. díjat kapott. Uszka község díszpolgára. 1970-ben népi iparművész címet kapott. 1998-ban a Népművészet Mestere kitüntetést kapta meg.


Kabai Erzsébet népi iparművész Karcagon született, itt végezte középiskolai tanulmányait. Az Agyagipari Szövetkezetben töltötte gyakorlati idejét, ahol Sz. Nagy István fazekas, a Népművészet Mestere volt az oktatója. A szakmunkás vizsgája után két és fél évet dolgozott együtt Mikola Miklós elméleti szaktanárával, akinek műhelyében debreceni és tiszafüredi hagyományok alapján készült tárgyakat készítettek hagyományos módon. Lábbal hajtott korongot használtak és cserépírókát; az egyedi angób és máz előállításához agyagbányászást végeztek. 1982-ben Budapestre költözött, kezdetben különböző keramikusok műhelyében gyarapítva tapasztalatait. Iparművészeti jellegű tárgyakat készítettek, így más technológiai ismeretek elsajátítására volt szüksége. 1994-től a Dr. Kresz Mária Alapítvány Fazekas
Központjában dolgozott, hagyományőrző műhelyt működtetett. 2000-ig tanította a felnőtt tanfolyamosokat, közülük sokan a szakmában maradtak. Ebben az időszakban kezdte el zsűriztetni munkáit és pályázni a fazekas pályázatokon. Egyéniségéből adódóan igyekszik karakterisztikus forma és színvilágot teremteni, amely az anyagot engedi érvényesülni. Kiindulási pontja a csákvári, gömöri edények formavilága. „Kabai Erzsi számára fontos, hogy munkái használhatók
legyenek.”
Pályazati díjai, kiállításai:
1996. Nagykovácsi Országos Korongos verseny, női kategória, I. helyezés
1997. Korongos verseny, összetett kategória, Erzsébetliget IV. helyezés
2003. Alföldi Fazekas Triennálé, Karcag Különdíj
2005. Országos Fazekas Pályázat, Kecskemét Nagydíj
2006. Alföldi Fazekas Triennálé, Karcag I. díj
2006. Százhalombatta - Önálló kiállítás
2008. Körmend-XVII.Országos Fazekaspályázat II. díj
2009. Mezőtúr-XI. Alföldi Fazekas Triennálé III. díj

Bővebb információ: